Német nyelvészet doktori program

     

    A Szegedi Tudományegyetem Német nyelvészeti doktori programja a Nyelvészeti Doktori Iskola keretén belül egyetemünk doktori szabályzata és a Nyelvészeti Doktori Iskola szabályzata szerint működik.

    A képzés 1994-ben indult, majd 2002-ben és 2016-ban megújult. Az oktatásban és a témavezetésben a Német Nyelvészeti Tanszék oktatóin kívül – egyezményes működés alapján – neves bel- és külföldi szakemberek vesznek részt. Névsoruk megtekinthzető az SZTE Nyelvészeti Doktori Iskola honlapján, ahol a témavezetők témakiírása is elérhető.

    A Német nyelvészeti doktori program részletes leírása magyar és angol nyelven is elérhető, amely tájékoztatást nyújt az elvégzendő tárgyakról, a választható doktori témákról, valamint a felvételi eljárásról.

     

    A 2016. szeptember 1-jétől érvényes szervezett képzés menete és tárgyai

    A szervezett képzés nyolc szemeszteren keresztül oktatással és tanári irányítású kutatással folyik, és abszolutóriummal zárul. A képzés során 240 kredit teljesítendő az alábbiak szerint:

    1. Egyéni kutatómunka: kötelező minden félévben

    2. Elméleti tárgyak: Hat dupla kontaktórát (kurzusonként 5 kreditért) az első négy félévben, de a lehetőségekhez mérten már az első két félévben kell abszolválni az alábbi kínálatból:

    Kötelező tárgy:

    - Német-magyar kontrasztív nyelvészet

    Meghirdetés szerint:

    - Szintaxis

    - Morfológia

    - Lexikológia és lexikográfia

    - Szövegnyelvészet

    - Nyelvtörténet

    - Kognitív nyelvészet

    - Pragmatika

    - Szemantika

    - Dialektológia

    - Fonetika, fonológia

    3. Szabadon választható tárgyak: az egész képzés során teljesíthető kari nyelvészeti kurzusokon való részvétel, egyetemi kurzusok megtartása, tudományos produkciók teljesítése (pl. konferenciákon tartott előadás, folyóiratokban vagy gyűjteményes kötetekben megjelent tanulmányok).

    4. A 4. félév végén a PhD-hallgató ún. komplex vizsgát tesz, mely előfeltétele a 3-4. évnek.

     

    Jelenlegi hallgatók:

    Rózsa Katinka (témavezető: Dr. Andreas Nolda)

     

    Megvédett disszertációk (a védés évével és a témavezető nevével):

    A Német nyelvészeti doktori programban szervezett képzésben szerzett PhD-fokozatot:

    • Dr. Scheibl György (2005): Zwei Senatoren bestechen drei Vestalinnen. Die referentiell-strukturelle Ambiguität im Deutschen (Maleczki Márta)
    • Dr. Németh János (2008): Buchstabengebrauch in der Ödenburger Kanzleischriftlichkeit vom 16. bis zum 18. Jahrhundert (1510–1800) (Bassola Péter)
    • Dr. Németh Attila (2009): Dialekt, Sprachmischung und Spracheinstellungen am Beispiel deutscher Dialekte in Ungarn (Földes Csaba)
    • Dr. Hum Rozália (2010): Untersuchung von reziproken Strukturen valenter Substantive in der deutschen Sprache (Bassola Péter)
    • Dr. Kispál Tamás (2010): Die metaphorische Konzeptualisierung des menschlichen Lebens in deutschen Idiomen (Kertész András)
    • Dr. Czicza Dániel (2011): Das ‚es‘-Gesamtsystem in neuhochdeutschen Nähetexten (Ágel Vilmos)
    • Dr. Gárgyán Gabriella (2011): Der am-Progressiv im heutigen Deutsch. Neue Erkenntnisse mit besonderer Hinsicht auf die Sprachgeschichte, die Aspektualität und den kontrastiven Vergleich mit dem Ungarischen (Bassola Péter)
    • Dr. Rauzs Orsolya (2016): Aggregative Negation im Neuhochdeutschen. Eine Korpusanalyse (Ágel Vilmos)
    • Dr. Kappel Péter (2017): Integrationsgrad vorangestellter Adverbialsätze im Neuhochdeutschen (1650-2000) (Ágel Vilmos)
    • Sántáné Dr. Túri Ágnes (2021): Die Selbstständigkeit der Substantivvalenz  (Bassola Péter)

    A Német nyelvészeti doktori programban nem szervezett képzésben szerzett PhD-fokozatot:

    • Vargáné Dr. Drewnowska Ewa (1998): Ein neues textlinguistisches Instrumentarium und seine Anwendung im Aufbau der Schreibkompetenz ungarischer Germanistikstudenten (Bassola Péter) 
      Humboldt-ösztöndíjasként egyszer egy évig, majd háromszor 1-3 hónapig kutató volt a mannheimi Institut für Deutsche Sprache intézetben.
    • Dr. Gombocz Eszter (2001): Zur kontrastiven Wortfamilienanalyse – Deutsch-Ungarisch. Theoretische Grundlegung und praktische Anwendung (Bassola Péter)

    Más intézmény doktori képzésében programunk oktatójának témavezetésével szerzett PhD-fokozatot:

    • Dr. Molnár Krisztina (2007): Substantivdetermination im Deutschen und im Ungarischen. Eine sprachtypologisch-kontrastive Analyse (Bassola Péter) 

    Egyetemi hallgatónk volt, a Pécsi Tudományegyetemen doktorált. Humboldt-ösztöndíjasként egyszer egy évig, majd kétszer 1-2 hónapig kutató volt a mannheimi Institut für Deutsche Sprache intézetben.

     

    © 2023 Germán Filológiai Intézet. All Rights Reserved. Designed By JoomShaper